Felso Egyiptom
Felső Egyiptom a mai modern Asszuán kataraktákkal tarkitott vidéke, El-Aiyat és Zawyet Dahsur valamint a mai Kairótól délre eső terület. Felső Egyiptom északi részét, az El-Aiyat és Asyut közötti területet Közép Egyiptomnak is hivják.
Felső Egyiptomot - ókori nevén Ta-Shemau, a nádak országa - 22 tartományra (nome-ra) osztották fel. Az első ilyen tartomány (nome) nagyjából ott volt ahol a mai Asszuán, a 22. tartomány pedig a mai Atfih (Aphroditopolis) Kairótól délre eső terület.
A predinasztikus korban Felső Egyiptom fővárosa Nekhen volt (görög nevén: Hierakonpolis), melynek isteni pártfogója Nekhbet, a keselyű istennő volt. A fáraó időszakban Theba (ősi nevén : Uaset), a mai Luxor vált adminisztrációs központtá. Miután az asszirok lerombolták, jelentősége csökkent. A Ptolemaios dinasztia uralkodása alatt Alexandria lett az egyesitett Alsó- és Felső Egyiptom fővárosa.
Felső Egyiptom jele a süvegszerű fehér korona (Hedjet), szimbóluma a virágzó lótusz.
 
Ha megszeretné látogatni Luxort, az ókori Thébát, vagy Asszuánt, kérjük hivjon fel minket!
|